Hova kerültem?

A nevem Hajna. Tudnivalók rólam,hogy inkább visszahúzódó vagyok. De ha kell bármire képes vagyok. Régóta vándorolok ide,oda. Nincs különösebb oka,csak nem nagyon tudok beilleszkedni sehova. Nem is érdekel. Független vagyok. Szüleim,nos azok nincsenek. Hát az élet ilyen. Ha valamit eltervezel  akkor tuti,hogy az nem úgy fog történni. Velem legalább is ez van. Öldökölni nem szoktam,csak ha a túlélés érdeke áll fenn. A vándorlás során sok anyagot felfedeztem. Kísérleteztem. Imádom,egyik kedvenc elfoglaltságom. Ehhez értek. Ma reggel kicsit nyomottabban keltem,mint szoktam. Egész nap olyan furán éreztem magam. Fájt a fejem és szédültem. De aztán rájöttem,hogy miért is. Szép nagy vihar keletkezett. Igyekeztem menedéket keresni. Bármit,egy barlangot vagy valamit. A szél ellökött nem tudom hova. Csak sodort az ár. Végül azt sem tudom,hova lyukadtam. Nem érzékeltem semmit. Fogalmam sincs meddig aludtam. Az se biztos,hogy aludtam. Elég jól elájultam. Lassan kinyitottam a szemem. Nem bírtam felfogni,hogy hol vagyok. A karom bevolt kötözve. Bizonyára megsérült. De ki kötözte be? Óvatosan felültem. A fejem állatira fájt. Körül néztem. Na amit akkor láttam. Egy viking lány neki ugrott az egyik fiúnak,a lányt megpróbálták a többiek visszafogni. Kerek szemmel néztem őket.
-Az istenekre,hova kerültem?-Suttogtam halkan. Hirtelen ugrottam egyet,mert valami megszaglászot,majd morgott egyett. És én szerencsétlen,pont a fájós karomra támaszkodtam. Fel jajjdultam,erre mindenki rám nézett. Felálltam, leporoltam magam. Ekkor valami megbökött hátulról. Mégis mi a fene ez? Ingerülten hátra fordultam. Az eddigi legritkább sárkányfajjal találtam szembe magam. Egy éjfúria. Nem akart támadni,így én se terveztem. Hevesen vettem a levegőt. Hátrálni kezdtem a kijárat felé,majd megfordultam és elfutottam. Nem jutottam túl messzire. Az erdőnél valami felkapott. A levegőbe voltam.
-Ááá!! Tegyél le!! Mit ártottam én neked?-Választ azt nem kaptam. Repültünk tovább. Amint lehetőségem lesz kijutni innen,elhúzom a csíkot,mert ez a hely nem százas. A sárkány oldalánál észrevettem egy lábat. Mi a fene? Lehet,hogy én csak álmodom? Igen,ez valószínű. Csak álmodom. Végre földet értünk. Megláttam egy tavat. Oh,de jó! A jeges víz majd felébreszt. Rohantam ahogy tudtam és fejest ugrottam a vízbe. De tényleg hideg volt. Kimásztam. Mindenem csurom vizes volt. Attól félek mégsem álmodok. 
-Megkérdezhetem,hogy ez mire volt jó?-Kérdezte a fiú.
-Csak ki akartam deríteni,hogy álmodom e. Felesleges volt.-A kezét nyújtotta,hogy feltudjak ülni a sárkányra.-Köszi,de gyalog megyek.-Most,hogy hülyét csináltam magamból,mehetek vissza a faluba,ahol mindenki megkattant. Mégis mi lesz velem??